Feliratkozás hírlevélre

Hírlevelünkben beszámolunk a legfontosabb ökológiai lábnyom kutatásokról, a fenntarthatósági jelentésekről, hazai és nemzetközi trendekről. Hírleveleink ITT olvashatók.

Az ökolábnyomról - közérthetően

Mit mutat meg az ökológiai lábnyom?

Azt mutatja be, hogy az emberek egy csoportja (ország, vagy város lakói, vállalat dolgozói, rendezvény, esküvő résztvevői) a Föld erőforrásaiból mekkora részt használnak fel fogyasztásukkal.

Mire jó az ökológiai lábnyom?

Segítségével összehasonlítható, az egyes életmódok fenntarthatósága. Kiváló kommunikációs eszköz egy település vagy vállalat környezettudatosságának bemutatására, a változások hatásának szemléltetésére. Vállalati szinten az ökológiai lábnyomszámítás jelentős innovációnak számít a k+f tevékenység részeként.

Mennyire ismert az ökológiai lábnyom a vállalatok körében?

2009-ben a GRI alapú környezeti jelentést készítő cégek több mint negyede tért ki a jelentésében az ökológiai lábnyomának (karbon lábnyomának) alakulására és céljaikat ez alapján fogalmazták meg. Ez összesen 362 vállalat, közöttük olyanok, mint a Deloitte, a Magyar Telekom, az Ericcson, a Henkel, a LOréal és a The Walt Disney Company.

A lakosság mennyire ismeri az ökolábnyomot?

2009-ben a footprint kifejezésre a Google 17 400 000 találatot adott eredményül, mely az elmúlt két év során megnégyszereződött, és 2011-ben már 76 500 000 a találatok száma. Jelenleg az ökológiai lábnyom kifejezésre 75 100 találat, míg az ecological footprint kifejezésre 1 260 000 találat van.
A CG & Partners Kft. kérdőíves felméréséből kiderül, hogy a többi alternatív, gazdasági/környezeti mutatóhoz viszonyítva az ökológiai lábnyom örvend a legnagyobb ismertségnek:
319 megkérdezettből 152 teljes mértékben ismeri e mutatót, 94 fő pedig hallott már róla.

Létezik egységes, megbízható módszer a mutató számítására?

Igen, a Global Footprint Network licence alapján. Az ökológiai lábnyom mutató lesz az Európai Unió környezeti indexének alapja, amelyet 2010-ben mutatnak be.
A mutató jelentőségét J. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász is elismerte és 2009-es jelentésében támogatta.

Kinek ismerjük az ökológiai lábnyomát?

Az országoknak, de kiszámolták már London ökológiai lábnyomát és számos vállalatét is, mint például az Ofcom. Elektronikus kalkulátorok segítségével (többé-kevésbé megbízhatóan) bárki ki tudja számolni saját egyéni ökológiai lábnyomát is.

Mi a különbség az ökológiai lábnyom és a karbon lábnyom között?

A karbon lábnyom az ökológiai lábnyom egyik összetevője. A karbon lábnyom számítása egyszerűbb, ezért a vállalati gyakorlatban jobban elterjedt.

A nem pénzügyi jelentések értékelésének (CRRA) egyik szempontja a szén-dioxid kibocsátás csökkentése.

OPEV ökológiai lábnyoma

A győri Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny keretein belül a hallgatók kiszámolták a megmérettetés ökolábnyomát. Az eredmény az alábbiakban tölthető le:

OPEV ökológiai lábnyomának kiszámítása

Kapcsolódó dokumentumok

A VIII. Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny Ökológiai Lábnyoma.pdf

Tanulmányok

„Az élet térben mozaik, de időben egyenes”-Az ökológiai lábnyom kalkuláció alkalmazásai

A fenti Aszlányi Károly idézet méltóképpen foglalja össze dr. Szigeti Cecília legújabb tanulmányának lényegét, mely 2013. május 16-án a Széchenyi István Egyetemen megrendezésre kerülő „Felfedező tudomány”című konferencián hangzott el először. Az esemény konferencia kiadványában megjelenő publikációban megtudhatjuk, hogy miként sorolhatók ökológiai lábnyomuk alapján klaszterekbe az egyes országok, s milyen fejlődési utak léteznek.

A tanulmány az alábbi linken érhető el.

Lokális ökológiailábnyom-számítás, kritikák és jó gyakorlatok

Dr. Szigeti Cecília és dr. Borzán Anita frissen közölt publikációjában az egyik időszerű problémával, az egyik legismertebb alternatív mutató, az ökológiai lábnyom kritikai megközelítésével foglalkoztak. A mutatót 20 éve használják, fejlesztik, de míg globális szinten a „fenntarthatatlanság” legjobb mutatójának tartják, a területi (spatially) alkalmazását több oldalról is kritika éri. „Elismertsége a Stiglitz-Sen-Fitoussi-tanulmány óta folyamatosan nő, ugyanakkor a módszertani, standardizációs problémák, adatgyűjtési hiányosságok miatt a mutató pontossága megkérdőjelezhető. A hibás, pontatlan adatok alapján levont következtetések és politikai döntések nem vezethetnek a várt eredményre, rosszabb esetben súlyosbíthatják a helyzetet.”- foglalta össze a helyzetet a szerzőpáros.

A teljes cikk az alábbi linken olvasható.

Extrém értékek vizsgálata az ökológiai lábnyom adatbázisban, a legelő és a halászati lábnyom számításának problémája

Nemrég jelent meg dr. Szigeti Cecília hasonló című, angol publikációja a Varsó Egyetem tudományos folyóiratának „ A Föld mezőgazdasági problémái” című számban. A tanulmány elkészítésében dr. Borzán Anita is közreműködött. A két kutató a Global Footprint Network adatbázisát felhasználva vizsgálta, hogy a területileg mutatkozó extrém értékek megjelenése módszertani, adatgyűjtési problémák miatt következik-e be.

A tanulmány az alábbi linken érhető el.

A Kína ökológiai lábnyom mutató regionális különbségei

A fenti címmel jelent meg dr. Szigeti Cecília és dr. Borzán Anita közös cikke a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Gazdasági Élet és Társadalom 2012-es számában. A társadalomtudományi folyóiratba közölt publikációban szó esik az ökológiai lábnyom mutató regionális számítási módjáról, feltételeiről és kritikájáról. A tanulmányban a szerzők részletesen Kína értékeivel foglalkoztak, méghozzá azt a hipotézist vizsgálva, hogy az ökológiai lábnyom nagyságát az életvitel sajátosságai, az ország földrajzi és jövedelmi helyzete alapvetően meghatározza,s ezért az egyes tartományok földrajzilag és jövedelmi szempontok szerint is jól definiáltak.

A Kína ökológiai lábnyom mutató regionális különbségei

A „nemnövekedés” elméletének megjelenése a kompozit indikátorokban

A közgazdaságtan egyik alapvető fogalma a gazdasági növekedés, ugyanakkor a világ változásával egyre több kritika éri. 2006 óta a „nemnövekedés” fogalmának megszületésével egy markáns elméletbeli feszültség keletkezett a két gondolkodásmód között. Utóbbi olyannyira elismert és követendő lett, hogy több kutató - köztük Borzán Anita, Farkas Szilveszter és Szigeti Cecília is - más kutatási területek esetén is vizsgálni kezdte létjogosultságát. Ennek eredményeként született meg a fent említett három szerző közös tanulmánya, melyben a nemnövekedés elméletét a kompozit indikátorok témakörében vizsgálták. A kutatás eredménye a 2012. október 3-án megrendezett soproni Alternatív finanszírozási stratégiák konferencián hangzott el.

A „nemnövekedés” elméletének megjelenése a kompozit indikátorokban

Területileg differenciált ökológiai lábnyom számítás módszertani problémái

Dr. Borzán Anita, a Szent István Egyetem docense és Dr. Szigeti Cecília, a Széchenyi István Egyetem adjunktusa legfrissebb együttműködésének eredményeként olvashatjuk a Szent István Egyetem tudományos kiadványának, a Perspective-Kitekintés 18. számában „Területileg differenciált ökológiai lábnyom számítás módszertani problémái” címmel újabb tudományos megállapításaikat. A tanulmány rávilágítást ad arra, hogy milyen következményei lehetnek a különböző területi egységekre vonatkozó, eltérő módszertani számításokkal kapott ökológiai lábnyom eredményeknek. A feltárt különbségek folytán felhívják a figyelmet a számítás módja egységesítésének fontosságára, ez által a kapott adatok érdemleges alkalmazhatóságára, összehasonlíthatóvá válására.

Területileg differenciált ökológiai lábnyom számítás módszertani problémái

A pénzügyi ellenőrzés gazdasági és társadalmi felelőssége

A Kaposvári Egyetem gondozásában jelent meg dr. Borzán Anita, prof. dr. Lentner Csaba és dr. Szigeti Cecília közös munkájának eredménye, „A pénzügyi ellenőrzés gazdasági és társadalmi felelőssége: egy új dimenzió” című angol nyelvű tanulmánya. A kutatási anyagban a pénzügyi válság felelősségének klasszikus három-dimenziós szerkezetét vizsgálták. A készítők hangsúlyozzák, hogy a pénzügyi szereplőknek - kiemelten a pénzügyi hatóságoknak - felelősségének nemcsak a veszteség-nyereség mivoltára kellene kiterjednie, hanem a társadalomra is. Eredményül nagyobb fokú átláthatóságot és jelentős ellenőrzéshez való visszatérést javasolnak.

A pénzügyi ellenőrzés gazdasági és társadalmi felelőssége

A fenntartható fejlődés alternatív mutatói

Dr. Szigeti Cecília és dr. Farkas Szilveszter közös angol nyelvű publikációja az ukrán kiadású "ВІСНИК КНУТ" 5. számában jelent meg. A kiadványban Magyarország példáján keresztül állam szerepéről és a gazdaságpolitika fejlődéséről tanulmányt közölt prof. dr. Lentner Csaba, több neves egyetem tanára, a CG & Partners Kft. tiszteletbeli tagja. A győri kutatók tanulmányukban a társadalmi-gazdasági fejlődés alternatív indikátorait mutatták be. Az első részben a makro mutatókkal, a másodikban pedig vállalati szinten a mikro mutatókkal foglalkoztak. A makró mutatóknál részletesen ismertetésre került az HPI mellett az ökológiai lábnyom, a HPI és az EPI is. Míg a mikro mutatóknál a hagyományos vállalati mutatókon túl a Dow Jones Fenntarthatósági mutatókra is kitértek.

A fenntartható fejlődés alternatív mutatói

Vállalati méret és felelősség

A CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetői, dr. Szigeti Cecília és Mészáros Gábor dr. Borzán Anitával, a Szent István Egyetem egyetemi docensével együttműködve publikálták a vállalati méretről és felelősségről szóló tanulmányukat a Perspective Tudományos és Kulturális Folyóirat XV. évfolyamának 17. számában. A szerzők azt a hipotézist bizonyítják, hogy a nagyvállalatoknak nemcsak a mérete, de felelőssége is nagy, hiszen sok esetben több dolgozójuk van, mint egy-egy nagyváros lakossága. A tanulmányban két dimenzió, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó és a gazdasági erőhöz kapcsolódó felelősség mentén tárják fel a nagyvállalati szerepvállalást.

Vállalati méret és felelősség

Megoldások a hagyományos piacokon túl

A CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, dr. Szigeti Cecília és dr. Borzán Anita, a Szent István Egyetem egyetemi docense együtt készített tanulmányt azokról a megoldásokról, melyek túlmutatnak a hagyományos piaci megoldásokon. A tanulmány a 2011. június 15-én a győri Széchenyi István Egyetemen a „Magyarország társadalmi-gazdasági helyzete a 21. század első évtizedeiben” címmel megrendezett Kautz Konferencián került a nyilvánosság elé. A szerzők a négy olyan a hagyományos piacokon túlmutató példát írnak le, melyek a felesleges termékek okozta hulladéktöbbletnek kezelésén keresztül a Pareto opimum irányába mozdítják a társadalmat, megoldásokat kínálva a munkanélküliség és a nélkülözés bizonyos formáinak kezelésére is.

Megoldások a hagyományos piacokon túl

Pénzügyi vállalkozások felelősségvállalásának új dimenziói

A CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, dr. Szigeti Ceclília dr. Borzán Anitával, a Szent István Egyetem egyetemi docensével és prof. dr. Lentner Csabával, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola egyetemi tanárával közösen készített tanulmányt a pénzügyi vállalkozások felelősségvállalásának új dimenzióiról, mely a szolnoki Economica című folyóiratban jelent meg. A szerzők a vállalati felelősségvállalás logikájából kiindulva bemutatják a pénzintézetek felelősségvállalásának általános követelményeit, majd a pénzügyi válság kapcsán kitérnek a banki mérlegeket hitelesítő könyvvizsgálók felelősségére is. Tanulmányukba beépítik az Európai Unió Zöld könyvének üzeneteit, amelyek a könyvvizsgálói felelősségvállalás új dimenzióit vetik fel. A tengerentúli gyakorlat prezentálásával érzékeltetik azt a tárgyilagos ok feltáró folyamatot, amely a pénzügyi piacok, a felelős banki mérlegértékelések, hitelminősítési eljárások és auditálások kialakulásához kell, hogy elvezessen.

Pénzügyi vállalkozások felelősségvállalásának új dimenziói

Magyarország nagyvárosainak ökológiai lábnyoma

A CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, dr. Szigeti Cecília Győr ökológiai lábnyom számításához kapcsolódóan felmérést végzett a legnagyobb magyarországi városok ökológiai lábnyomáról. A „legnagyobb város” kétféleképpen, terület és lakosságszám alapján került vizsgálatra, Győr csak lakosságszám alapján került be a magyar városok TOP10-es listájába. Magyarország átlagos ökológiai lábnyomát (3,2 globális hektár/ fő - GFN2009) használva Győr lakói fogyasztásukkal 23-szor akkora területet foglalnak el, mint a város tényleges területe. Mind területileg, mind lakosság szerint Budapest a legnagyobb városunk: a budapestiek lakosságának fogyasztása 107-szer haladja meg Budapest területét. A legnagyobb városokat vizsgálva Győrt Budapesten kívül Pécs (lakosságszám alapján 5. legnagyobb város) és Miskolc (szintén lakosságszám alapján került fel a TOP10-es lista 3. helyére) előzi meg ökológiai lábnyomának méretét illetően, a pécsiek ugyanis 31-szer nagyobb területet használnak el a város tényleges területéhez képest fogyasztásukkal, míg Miskolc esetében 25-szörös ez az érték.

Magyarország nagyvárosainak ökológiai lábnyoma

Ökológiai lábnyom mutató számítása

A CG & Partners Kft. ügyvezetője, Dr. Szigeti Cecília és Dr. Borzán Anita a Szent István Egyetem békéscsabai Gazdasági Karának dékánja közös tanulmányt írt az Ökológiai lábnyom mutató számítása címmel. A Gazdasági Élet és Társadalom című tudományos folyóiratban megjelenő tanulmány bemutatja az ökológiai lábnyom mutató szerepét az alternatív gazdasági mutatók között, statisztikai módszerekkel vizsgálja a HDI (Human Development Index, azaz az Emberi Fejlődés Index) és az ökológiai lábnyom kapcsolatát. Mindezek mellett a szakirodalmi feldolgozás és saját tapasztalataik alapján a szerzők különféle gyakorlati alkalmazási lehetőségeket ismertetnek az ökológiai lábnyom számítására vonatkozóan.

Ökológiai lábnyom mutató számítása

Papírmentes iroda paradoxona:

„Vizsgálatunkban választ keresünk arra, hogy a számítógépek terjedésével csökken-e a papírfogyasztás, vagy megjelenik-e a papírmentes iroda paradoxona, amely az elektronikus eszközök és a papír együttes használatával nem csökkenti, hanem éppen ellenkezőleg, növeli a környezetterhelést (York, 2008).
572 gazdálkodó szervezet irodai, ügyviteli tevékenységéről gyűjtöttünk adatokat majd az adatsorok alapján lineáris korrelációs együtthatót számoltunk a papírhulladék, a felhasznált papír mennyisége és a számítógépek száma valamint a különböző irodai gépek száma között. A vizsgálat eredménye szerint a felhasznált A4 lapok száma és a számítógépek, valamint a felhasznált A4 lapok mennyisége és az egyéb irodai eszközök száma között szoros kapcsolat van.
Kutatásunk első részét 2008 őszén a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara által rendezett CSR konferencián mutattuk be, majd a folytatásáról 2009 őszén Keszthelyen, a Georgikon Tudományos Napokon számoltunk be.”

Iroda paradoxon 1.
Iroda paradoxon 2.

Versenyképes fenntarthatóság

„A versenyképességet és a fenntarthatóságot gyakran egymással ellentétes tényezőnek tartják. Oktatási segédanyagunkat azért készítettük el, hogy segítségével a középiskolás korosztály számára is bemutathassuk, hogy a fenntarthatóság nemcsak összeegyeztethető a versenyképességgel, hanem a versenyképesség forrása is lehet.”

Ökoiskola segédanyag

Kommunikációs technológiák a kkv szektorban

„Az internet hatásait a kkv szektorra számos tanulmányban vizsgálták már.
Mi arra vállalkoztunk, hogy több mint száz vállalkozás honlapjának áttekintése alapján megmutassuk azt, hogy a saját weblap és az internethasználat a talpon maradás és a felelős vállalati működés kulcsa lehet.”

Kommunikációs technológiák tanulmány

Felelőtlen iparágak társadalmi felelősségvállalása

„A társadalmi felelősségvállalás, a CSR, a gazdasági élet minden területén, így a szórakoztatóiparban, dohányiparban, alkohol gyártásban is megjelenik. Mi egy speciális területet, a kaszinók honlapjain fellelhető CSR tartalmat vizsgáltuk, arra a kérdésre keresve a választ, hogy egy tradicionálisan „felelőtlennek” tartott iparágban értelmezhető-e a társadalmi felelősségvállalás.”

CSR kaszinók tanulmány

TDK dolgozatok

Kutatási területünkön támogatjuk az egyetemi hallgatók tudományos munkáinak létrejöttét, 2009-ben két TDK dolgozat megírásában működtünk közre szakértőként.

A CSR világa egy vállalaton keresztül bemutatva
Fenntarthatósági jelentések a kkv szektorban