Feliratkozás hírlevélre
Hírlevelünkben beszámolunk a legfontosabb ökológiai lábnyom kutatásokról, a fenntarthatósági jelentésekről, hazai és nemzetközi trendekről. Hírleveleink ITT olvashatók.
Az ökolábnyomról - közérthetően
Azt mutatja be, hogy az emberek egy csoportja (ország, vagy város lakói, vállalat dolgozói, rendezvény, esküvő résztvevői) a Föld erőforrásaiból mekkora részt használnak fel fogyasztásukkal.
Mire jó az ökológiai lábnyom?
Segítségével összehasonlítható, az egyes életmódok fenntarthatósága. Kiváló kommunikációs eszköz egy település vagy vállalat környezettudatosságának bemutatására, a változások hatásának szemléltetésére. Vállalati szinten az ökológiai lábnyomszámítás jelentős innovációnak számít a k+f tevékenység részeként.
Mennyire ismert az ökológiai lábnyom a vállalatok körében?
2009-ben a GRI alapú környezeti jelentést készítő cégek több mint negyede tért ki a jelentésében az ökológiai lábnyomának (karbon lábnyomának) alakulására és céljaikat ez alapján fogalmazták meg. Ez összesen 362 vállalat, közöttük olyanok, mint a Deloitte, a Magyar Telekom, az Ericcson, a Henkel, a L’Oréal és a The Walt Disney Company.
A lakosság mennyire ismeri az ökolábnyomot?
A „footprint” kifejezésre a Google-ban 17.400.000 találat van, ez kétszer annyi, mint a „Győr” kifejezésre kapott találatok száma (8.600.000).
A CG & Partners Kft. kérdőíves felméréséből kiderül, hogy a többi alternatív, gazdasági/környezeti mutatóhoz viszonyítva az ökológiai lábnyom örvend a legnagyobb ismertségnek:
319 megkérdezettből 152 teljes mértékben ismeri e mutatót, 94 fő pedig hallott már róla.
Létezik egységes, megbízható módszer a mutató számítására?
Igen, a Global Footprint Network licence alapján. Az ökológiai lábnyom mutató lesz az Európai Unió környezeti indexének alapja, amelyet 2010-ben mutatnak be.
A mutató jelentőségét J. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász is elismerte és 2009-es jelentésében támogatta.
Kinek ismerjük az ökológiai lábnyomát?
Az országoknak, de kiszámolták már London ökológiai lábnyomát és számos vállalatét is, mint például az Ofcom. Elektronikus kalkulátorok segítségével (többé-kevésbé megbízhatóan) bárki ki tudja számolni saját egyéni ökológiai lábnyomát is.
Mi a különbség az ökológiai lábnyom és a karbon lábnyom között?
A karbon lábnyom az ökológiai lábnyom egyik összetevője. A karbon lábnyom számítása egyszerűbb, ezért a vállalati gyakorlatban jobban elterjedt.
A nem pénzügyi jelentések értékelésének (CRRA) egyik szempontja a szén-dioxid kibocsátás csökkentése.
OPEV ökológiai lábnyoma
A győri Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny keretein belül a hallgatók kiszámolták a megmérettetés ökolábnyomát. Az eredmény az alábbiakban tölthető le:
OPEV ökológiai lábnyomának kiszámítása
Kapcsolódó dokumentumok
ZöldMáté.hu, 2010. augusztus 7.
Bővebben
Bolygónk erőforrásai bizony végesek...
Gazdaság és Közélet, V. évf. 2010/1-2.
Link
Bővebben
A profitorientált vállalatok alapvető érdeke
Kisalföld, 2010. augusztus 5.
Bővebben
A győri ökológiai lábnyom a Revita Televízióban
Revita TV, 2010. július 12.
Az interjú az alábbi linken tekinthető meg: RevitaTV
Bővebben
Ha csak beszélnek róla...
Kisalföld, 2010. július 8.
Bővebben
Győr ökolábnyoma az MTV1-en a Ma Reggelben
MTV1 - Ma Reggel, 2010. július 7.
Interjú
Az ország első városi ökolábnyomáról számol be a napokban indított blog
Élhető Föld, 2010. július 6.
Bővebben
Tippelje meg, mekkora Győr ökológiai lábnyoma!
Népszava Online, 2010. július 5.
Bővebben
Előítélet vagy tény? - A politikusok
figyelmen kívül hagyják a környezeti szempontokat
Élhető Föld, 2010. június 8.
Bővebben
Mennyire vagyunk környezettudatosak?
Népszava Online, 2010. június 8.
Bővebben
Éljünk úgy, mint Vágásiék...
Hírcity, 2010. április 15.
Bővebben
Ökolábnyom
Gazdasági Rádió, 2010. április 15.
Interjú
Kiszámítják Győr ökológiai lábnyomát
HVG Online, 2010. április 14.
Magyar Nemzet Online, 2010. április 14.
Tőzsdeiskola, 2010. április 14.
Bővebben
Először Győrre készülhet el...
Kisalföld, 2010. április 12.
Kisalföld Online, 2010. április 12.
Burkus Zoltán
Bővebben
Revita Televízió, 2010. április 12.
A Revita Televízió Dr. Szigeti Cecíliával, a Győr város ökológiai lábnyomának kiszámításában az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesülettel közreműködő és a kutatás során a szakmai hátteret biztosító CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjével készített interjút, ahol Ozsvárt Tamás főszerkesztő az ökológiai lábnyom fogalmáról illetve annak Győr város számára nyújtott előnyeiről, hasznosságáról érdeklődött.
Bővebben
Riport
Tényleg zöldebb a szomszéd cége?
Piac és Profit Online, 2010. március 30.
„A cégek mindig is figyelték a vetélytársaikat, ám a közzétett adatok egyelőre inkább csak pénzügyi és gazdasági jellegűek, nem nyújtanak információt arról, hogy egy vállalat odafigyel-e környezetére, takarékosan bánik-e az erőforrásaival, és milyen más, a társadalmat támogató intézkedéseket vezet be. Mindezt kiválóan megmutatják azonban a vállalatok által kiadott „Nem-pénzügyi jelentések".”
Bővebben
Hol tartunk a konkurenciához képest?
Tőzsdefórum Online, 2010. március 29.
„A CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. "Nem-pénzügyi jelentések kiadásának trendjei" című Fenntarthatósági Füzetében mind hazai, mind nemzetközi szinten összehasonlította az egyes szektorokban működő vállalatok nem-pénzügyi jelentéseinek kiadását, annak szokásait, trendjeit. Az oktatási segédanyagként hiánypótló összefoglaló tanulmány ingyenesen letölthető a CG & Partners Kft. honlapjára feltöltött publikációk közül, ahol a cég a Fenntarthatósági Füzetek sorozat többi számát is elérhetővé tette a nagyközönség számára. (www.cgpartners.hu).”
Bővebben
Lábat a cipőhöz
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, 2010. március 29.
„Az ökológiailábnyom-számítás jelentős innováció a kutatás-fejlesztésben. Olyan új megközelítésű, komplex elemzés, amellyel egy szervezet vagy közösség: cég, intézmény, rendezvény, város, ország fogyasztását mérik adott technológiaszint mellett, a Föld erőforrásaira vetítve. Ebből összességében és részterületenként olyan új információkapcsolatok derülnek ki, amelyek más módszerrel rejtve maradnának: például egy cég útiköltség-hatékonysága az eredménnyel összevetve, vagy olykor meglepő adatok a papír- és az energiafogyasztásról.
Bővebben
Ökológia: A lábat kellene a cipőhöz igazítani
Kisalföld Online, 2010. március 23.
Burkus Zoltán
„Rohamos sebességgel éljük fel bolygónk erőforrásait, ezért szükséges foglalkoznunk a Föld eltartóképességének és az ökológiai lábnyom méretének kérdésével" magyarázta dr. Szigeti Cecília, a kft. ügyvezetője, egyetemi adjunktus. "Az ökolábnyom egy jelzőszám, amely kifejezi, hogy mekkora igényt támasztunk bolygónk természeti erőforrásaival szemben. A fejlettebb országoknak nyolcszor nagyobb a lábnyomuk, mint a kis jövedelműeké. Az átlagos magyar állampolgár is kétszeresét fogyasztja el annak, mint ami fenntartható lenne. Lábnyomunk nagysága figyelmeztető jel az emberiségnek: csak egy bolygónk van!”
Bővebben
Túl nagy lábon élünk
National Geographic, 2010. március 04.
„Ha bemegyünk egy cipőboltba, a lábunkhoz keresünk megfelelő méretű cipőt. De vajon minden lábra találunk pontosan illeszkedő lábbelit? Az Emberiség ökológiai lábnyoma nem nőhetne túl Földbolygónk méretén, nem használhatnánk ki nagyobb mértékben a természeti javakat, mint ahogyan azok rendelkezésünkre állnak. Ennek ellenére a jelenleg élő Emberiség már most annyi erőforrást igényel, amelyet csak másfél Földgolyó tudna biztosítani, és ha a Földön mindenki a magyar állampolgárok életszínvonalán élne, akkor ennek az életszínvonalnak a fenntartásához több mint két Földgolyóra lenne szükség.”
Számítsa ki saját ökológiai lábnyomát!
Piac és Profit Online, 2010. február 25.
„Az ökológiai lábnyom kiszámításával foglalkozik a „Fenntarthatósági Füzetek" sorozat napokban megjelent első száma. A kiadvány a Best Foot Forward (BFF) tanulmányain keresztül többek közt bemutatja London városának kalkulációs módszerét is. A hiánypótló oktatási segédanyagot a győri CG & Partners honlapján térítésmentesen hozzáférhetővé teszi a téma iránt érdeklődők számára.”
Bővebben
Fenntarthatósági Füzetek a Jövőért
Élhető Föld, 2010. február 24.
„A Fenntarthatósági Füzetek célja, hogy a fenntarthatósággal foglalkozó hallgatók és más érdeklődő olvasók a fenntarthatóság kutatásának fontosabb eredményeit megismerhessék, hivatkozások alapján hozzáférhessenek az eredeti anyagokhoz, saját kutatásaikhoz, szakdolgozatukhoz jó kiindulópontot találjanak, s olyan megközelítésekkel találkozzanak, amelyek további gondolkodásra ösztönözik őket.”
Bővebben